Képzeljünk el, egy púpos, hajlott testtartású, beszédhibás, átlagos IQ-val rendelkező fiúcskát. Micsoda irigylésre méltó alapok ezek... Mit tudhat egy ilyen ember kezdeni a jó fellépés, a szépség és a zsenialitás világában? Első nekifutásra, nem jósolnánk neki egy sikeres életet. Vagy mégis?! Ha igen, hogyan?

Az első sorban említett adottságai, mind igazak, de ezek nem önmagukban álltak. A hajlott testtartáshoz bivaly erő párosult, a bivaly erőhöz pedig szelídség. A beszédhiba tőszomszédságában megtalálhatjuk az elfogadás és a küzdeni akarás különös elegyét. Az átlagos szellemi képességek pedig vasszorgalommal párosultak. Családi háttere szempontjából meghatározó volt édesanyja, aki minden odaadó gondoskodása mellett, egy rendkívül erős egyéniség volt. Anyja mellett megtanulta József a rendkívüli próbatételek és áldozatok elviselését.
Most feltehetjük a kérdést? Hogyan tud ebből kinőni a szentség? Mit jelent az, hogy hétköznapi szentség?   Tovább »

Schönstatt alapításánál az alapító nem volt egyedül. Mellette állt az első generáció, fiatalemberek egy kis csoportja, akiknek a szívében 1914. október 18-a magja gyökeret eresztett és gyümölcsöt hozott. Közöttük volt Josef Engling is - "az életre váltott alapító okirat", ahogy Josef Kentenich atya mondta, aki röviddel Josef Engling halála után megjelentette annak naplójegyzeteit és leveleit az "MTA" című schönstatti újságban. Feljegyzései töretlenül és világosan mutatják mindazokat az impulzusokat, melyeket Kentenich atya adott a zsenge mozgalomnak. Mi lett volna Kentenich atya Josef Engling nélkül? Június 17-én lezárul Josef Engling boldoggá avatási perének egyházmegyei kiegészítő vizsgálata.   Tovább »