Vizi-Döglesztő

Úgy tűnhet, hogy megúntuk a kutyagolást. Hogy valami egyszerűbb kihívás után néztünk. Egy folyó, ahol csak békésen üldögélni kell a csónakban, süttetni magunkat a napon, néha csapni egyet-egyet a lapáttal, hogy elkerüljük a belógó ágakat. Nos, nem így történt! Ha már folyót választunk, akkor abban is kihívást keresünk! A kihívás pedig adott: fölfelé! Indulás Győrből, hogy elérjünk Rajkáig. Szemben az árral! Kellően dicső cselekedet...

Azonban vétkeztünk. A kacsa-vacsorát az égiek kitartó esőzéssel jutalmazták Nagyboldogasszony napján, így nem tudtunk tovább menni felfelé, csak Mosonmagyaróvárig jutottunk. De öröm az ürömben: mind a levadászott kacsák igen jó pörköltalapként szolgáltak, mind a Móvári vendéglősök igen jószívvel mérték a vacsoraadagot.

Tehát nem akármilyen túránk volt: víz, nap, kacsa, majomhinta, borulás, vadászat, szúyogok-szúnyogok-szúnyogok, telihold, izom! Tökéletes!