- Bemutatkozás
- Aktuális
- Jelmondat
- 2017 – Élő közösségben céljaid felé
- Korábbi jelmondatok
- 2016 – Növekedjünk közösségben az alapokhoz hűen!
- 2015 - Derűvel építsük a jövőt!
- 2014 - Új világ, új misszió
- 2013 – Taníts minket nevelni
- 2012 - Szövetséged sürget minket
- 2011 - Forrásodból akarunk meríteni
- 2010 - Maradj velünk - Engem küldj
- 2009 - Veled és érted
- 2008 - Reménnyel céljaink felé
- 2006 - Jelenlétedben járni
- 2005 - Veled minden nap
- Évfordulóink
- Schönstatt
- Krónika
- Schönstatt +
- Linkek
Fiúhétvége 2014
Mikor:
2014, április 25 - 18:25 - 2014, április 27 - 11:00
Hol:
Óbudavár Pénteken kezdődött a Fiúhétvége. Először mindenki regisztrált, majd megvacsorázott, ezután beköltöztünk a Diós-házba. A péntek este fergetegesre sikeredett sok játékkal, nevetéssel telt az idő, volt például elnök-titkár, pli-pli (amitől harsogott Óbudavár) és még sok más jó mulatság. Az estét imával zártuk, és utána eltettük magunkat másnapra. Másnap reggel negyed nyolckor keltünk, de nem megszokott módon, hanem jó hangos rockzenére, narancslével.
A szombatot egy imával majd egy finom reggelivel kezdtük, majd Kis Gergő és Brigi előadását hallgathattuk meg a bátorságról, hogy mit is jelent bátornak lenni. Jó volt. A szombat délután vidáman telt, sok számháborúval és métával. A már hagyománnyá vált kicsik a nagyok ellen számháború is sorra került. Nekem ez nagyon tetszett, mivel beigazolódott a mondás, miszerint sok lúd disznót győz. A számháború után mise volt, de az atya előbb érkezett, így ő is beállt számháborúzni egy körre. A mise nekem különösen nagy élmény volt, mivel gitároztam rajta. Észre sem vettük, de már vacsoraidő volt, ezért lementünk az ebédlőbe ahol különösen sok étel fogyott, mivel a délután folyamán mindenki megéhezett. Vacsora után a vezetők egy kvízzel vártak minket, ebből kiderült, hogy mennyi a jelenlévők átlagéletkora, hány kg kenyeret ettünk vacsorára, stb. Ezek után Török Péter a jubileumról beszélt, és a fiúmozgalom idei jelmondatáról is szó esett. A szombat este volt szerintem a hétvége legjobb része, ekkor tábortüzet raktunk és énekeltünk, vicceket meséltünk. Ezt az estét is imával zártuk és mindenki mehetett aludni. Másnap a szokott módon hangos zenére ébredt a csapat, és a narancslé sem maradt el. A reggeli ima és az étkezés után következett az aratás. Izzítottuk a kombájnokat. Ezután összepakoltunk és kitakarítottunk majd mindenki ment a saját útján haza. Szerintem ez a hétvége nem csak nekem volt nagy élmény, hanem mindenkinek, aki részt vett rajta. Már várom a következőt.