Felsősök tábora: Monostorapáti

Mikor: 
2008, július 5 - 02:00 - 2008, július 12 - 01:00
Hol: 
Monostorapáti

Idén is megrendezésre került a felsősök tábora. Most is sokan ott voltunk és azt hiszem, felejthetetlen élményekben volt részünk. Gondoljunk csak Ferire a kis mangalicára, aki ugyan nagyon aranyosan röfögött az erdei ketrecben, de azért sütve sem volt utolsó. Vagy, az éjszakai rajtaütésre, amit, azt hiszem, az unkáink is emlegetni fognak, hát még a cserkészeké!

Táborunk során lehetőség volt agyagozni és ezt sokan ki is használták. Mindenki a vérmérsékletének és érdeklődésének megfelelően gyártott bögrét vagy pipát. Megtanulhattunk biztonságosan fát dönteni és azt is, hogy egységben az erő.

Az előző évek hagyományát folytatva, idén is fociztunk és métáztunk: a legnagyobb várkirályok, most is a csalánosban születtek. Lehetőség volt birkózásra is, így mindenki a füvön rendezhette, a fű alatt lappangó nézeteltéréseit, mások szórakoztatására. A számháborúhoz kiváló terepünk volt. A köves domboldalakkal, dzsindzsásokkal és tisztássokkal tarkított térség sok mindenre lehetőséget teremtett. A csütörtöki akadályverseny is különös izgalmakat rejtegetett. Sajnos a vezetőség legnagyobb szomorúságára a csapatok túl gyorsan teljesítették az előttük tornyosuló feladatokat. Hogy mást ne említsek, minden csapat rúzsnyomot kellett kérjen egy papírra Monostorapáti legszebb hölgyeményétől, amit mindenki sikeresen végre is hajtott. Ennek fényében az 1 gombóc fagylalt visszajuttatása a táborba, vagy az erdőben elrejtett ebéd megtalálása már igen egyszerű feladatnak bizonyult. A kirándulás is nagy meglepetésekkel szolgált. Hála, a zavarba ejtően részletes és levitézlett térképnek, szinte sosem tudtuk pontosan, hogy hol vagyunk, csak az irányt sejtettük. Elvégre, a jelmondatunk: Reménnyel céljaink felé! Három tábor óta először, meglett az Eötvös kilátó, ahol elköltöttük a jól megérdemelt ebédet egy pele társaságában. A tábor során, minden reggel és este foglalkoztunk a jelmondatunk kifejtésével Ferencz Máté segítségével. Esténként pedig Lakatos Misi kalandjaival lőttük fel a pizsama csillagot.
Táborvégi énekeink is zseniálisan sikerültek, a ’70-’80-as évek legnagyobb slágerei, és napjaink legismertebb kampánynótái sem úszták meg az átköltést. Ezt a munkát kiválóan megalapozták a tűz körüli éneklések, és mókázások.

A tábort, bizonyára nem tudtuk volna így végig csinálni, ha a sokszor fárasztó kalandok között nem tankolunk  napi háromszor  szorgalmas és ötletes szakácsaink, Tóth Zoli bácsi és Kuslits Levi jóvoltából. Le a kalappal előttük! Szintén keményen kitett magáért a mély vízbe ejtett táborvezetőnk, Palásthy János, valamint a hathatós segítségekként jelen lévő többi vezető: Horváth Gergő, Kovács Peti, Rábel Bendzsi és Ther Tamás.
Örülünk, hogy eljöttetek! Jövőre is várunk Benneteket és barátaitokat!

Ferencz Máté


A táborban született zseniális énekek szövegei itt találhatók!