113. Hogyan kapcsolódik a szeretetszövetség a szövetségpedagógiához?

A Háromszor Csodálatos Anyával kötött szeretetszövetség alapvető és központi valóság Schönstatt lelkiségében, valamint kiemelkedő lehetőség arra, hogy segítsen minket a konkrét, személyes elköteleződésben való növekedésben. A Máriával és a Szentéllyel való ismerkedés segíthet, hogy könnyebben ragadjuk meg azokat a belső titkokat, amelyek minden személyes elköteleződéshez szükségesek.

Ehhez a szövetségpedagógiához két nagy igazság felismerése kulcsfontosságú:

1. (fentről) Isten szövetséggel próbálja elérni az embert, legyen szó az Ószövetségről, Jézus Újszövetségéről vagy a mi személyes kapcsolódásunkról az Újszövetséghez a keresztség által. Isten általában másodlagos okokkal (másokkal kötött szövetségi elköteleződéssel) tesz minket képessé a vele való szövetségre.

2. (lentről) Az ember nem egyedüllétre lett teremtve, hanem arra, hogy kapcsolatokban éljen: „Nem jó, hogy az ember egyedül van” (Gen 2,18). Bizonyos kapcsolatainknak élethosszig tartónak és erősnek kell lenni, hogy valóban formáljanak minket az örökkévalóságra. A földi zarándokút a tapasztalatszerzés és a növekedés utazása a földi szövetségeken keresztül az Istennel kötött szövetség felé – vagyis egyfajta szövetségtörténet.

Ennek a két igazságnak az alapján, a szövetségpedagógiának egyaránt kell megvilágosítania a szövetség objektív realitását Isten tervében és konkrét módot találnia arra, hogy eltávolítsa az akadályokat és a személyesen elköteleződött kapcsolat pozitív tapasztalatát nyújtsa. Ideális esetben, mindez lehetővé teszi, hogy az ember a kötődés és az elköteleződés minden területén növekedjen és saját, személyes történetét, mint az Istenhez vezető szövetségtörténetet értékelje.

Schönstatt egyrészt ajánlja saját, konkrét szövetségét (a Szűzanyával) illetve egy valódi szövetségi közösséget, a Schönstatt Családot, egy helyet, ahol sokan megtapasztalják a szövetségi elköteleződés hatásait, még azelőtt, hogy saját maguk megkötnék a szeretetszövetséget. Így Schönstatt szövetségpedagógiája sokakat igyekszik elvezetni a szeretetszövetségre a Háromszor Csodálatos Anyával a Szentélyben. Továbbá azon fáradozik, hogy Egyházunk és világunk sokkal inkább szövetség-központúvá váljon, hiszen például szolgál arra, hogy milyen hatásai vannak egy motivált szövetségnek a hétköznapi életben.

Azok a nevelők, akik feladatul kapták, hogy másokat elvezessenek a szövetségre, szükségesnek fognak találni bizonyos előkészítő lépéseket, beleértve a kötődés pedagógiáját vagy a mozgáspedagógiát. Az egyik szükséges ilyen „mozgás” a motiválás: emlékeztetni arra, hogy a szövetségi elköteleződés, még azokkal az áldozatokkal együtt is, amelyeket megkövetel, végső soron teljesebb életre vezet, mint a modern nem-elköteleződés. A kötődés része, hogy személyes történetünket ne véletlenek sorozataként értékeljük, hanem szövetségtörténetként, történetként Istennel. De végül magában foglalja a kihívást is, amelyet maga a döntés jelent: Én meg akarom-e kötni ezt a konkrét, személyes szeretetszövetséget?