108. Mi az „alkotó feszültség törvénye”?

Megbirkózni az élettel annyit jelent, mint megbirkózni a feszültséggel. Másképp: ahol nincs feszültség, ott nincs élet. Minden személy, közösség és Isten minden terve sok különböző tényező, motiváció és nézőpont együttműködését foglalja magában. Példának okáért, minden életnek van egy konzervatív és egy progresszív oldala, az előbbi próbálja megőrizni magát, míg az utóbbi növekedni és valami nagyobbá változni kíván.

A mozgáspedagógia zsenijeként Kentenich atya tudta, hogyan hozzon össze különböző stílusú, eltérő ideálokkal és célokkal rendelkező személyeket és csoportokat. Nem próbálta meg kiirtani a feszültségeket, hanem alkotó párbeszédbe vonta őket. Ismerte és gondosan egyengette azt az utat, amelyen ezek a feszültségek egyre inkább ösztönözik az életet Isten művében. Éppen ezért beszélt pozitív értelemben a Spannungsprinzipről, vagyis az „alkotó feszültség törvényéről”. Ez a törvény teljesen egyértelmű Isten világteremtő munkáját szemlélve: az atomi részecskék polaritása (pozitív, negatív, semleges), a bolygók és más tárgyak mozgása (centripetális erők feszülnek a centrifugális erők ellen), nő és férfi, az emberek különböző temperamentuma és érdeklődése, még a néha nagyon is versengő érdekek az emberi személyiség különböző képességei esetén.

Az alkotó feszültség törvényének egyedi esete a „meg nem élt élet törvénye”, ahol a vezetés vagy a harcok gyújtópontjának megváltozása korábban kiaknázatlan energiákat és személyeket enged előtérbe kerülni. Bár az egyforma vezetés segít az életet szervezetté tenni, fokozatosan elfojthatja a kezdeményezőkedvet és beletörődéshez, elégedetlenséghez vagy lázadáshoz vezethet. Ezért fontos a vezetés időszaki megváltoztatása és a készség arra, hogy új kihívásokkal nézzünk szembe, hiszen így az élet nem lesz stagnálás.

Kulcsfontosságú az alkotó feszültség törvényének megfelelő kihasználásához a személyes kötődés egy közösséghez – legyen az bármilyen laza kapcsolat – illetve egy elfogadott morális tekintélyhez. A nagyobb feladatokhoz általában szükség van egy jogilag elismert közösség formális struktúrájára, de néha megeshet, hogy nagy feladatok hirtelen, „mozgalomszerűen” nekilendüljenek, vagyis amikor nagyobb életfolyamok sok embert köteleznek el kis szervezéssel. Ilyenkor is felfedezhető az alkotó feszültség, hiszen ez ad kellő struktúrát az élet ilyen mozgásainak, hogy megtartsák lendületüket, anélkül hogy elillanna spontaneitásuk.

A valódi morális tekintélyben gyökeredző hatékony vezetés sokat fog azért tenni, hogy egyesítse és összehangolja az élet hozta feszültségeket. A vezető szerepe az, hogy tiszteletben tartsa a különböző dimenziókat és feszültségeket, sőt pozitívan terelgesse őket, elkerülve azt, hogy irányításuk kicsússzon a kezéből vagy a különböző tervek és látásmódok közötti gyűlölködéssé, rivalizálássá, féltékenykedéssé váljanak. Egy ilyen vezetőnek az is feladata, hogy a feszültségeket Isten akaratának felismerésére irányítsa, és ne pusztán az emberi akarat különböző elképzelései közti versengést táplálja.