107. Mik az „organikus növekedés szabályai”?

Az „organikus növekedés szabályai” létfontosságú kategóriát képeznek bármely mozgáspedagógia vagy hatékony élet-gondozás szempontjából. Régi hagyományuk van Schönstattban és az élet és a növekedés megfigyelésében gyökeredznek. Habár számtalan észrevételt tehetünk az „organikus növekedéssel” kapcsolatban (például gyakran ciklikus természetéről), a legfontosabbakat Kentenich atya tanításában a következők:

Az élet

1. lassan,
2. belülről fakadóan,
3. minden területen egy időben, de nem ugyanolyan mértékben,
4. egy organikus egészből hozva létre egy másik organikus egészet és
5. időszakos ugrásokkal (szakaszokban) növekszik.

Példaként: hogy eredményesen neveljük a Szentély iránti helyi kötődést, tisztában kell lennünk azzal, hogy egy ilyen kapcsolat kialakulása időbe telik (lassan növekszik), egy nagyobb életfolyamat része (ezért időlegesen háttérbe szorulhat más fontos kötődések kialakulása miatt, mint amilyen az Eucharisztiához való kapcsolódás). Engednünk kell, hogy belülről ragadja meg az embert (és ne kívülről legyen rákényszerítve) és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden növekedésnek fent kell tartania a személy, mint egész, integritását (soha ne kényszerítsünk valakit, hogy más legyen, mint aki valójában). Végül, annak ellenére, hogy az élet általában lassan növekszik, történhetnek időnként gyors előretörések, amikor figyelemreméltó haladás zajlik le, mint például a váratlan fellángolások vagy a „hirtelen megértettem” tapasztalatok.

Részben a modern tömegtársadalom miatt fontos megértenünk ezeket a tapasztalatokat. A benyomások és élmények folyamatos áramlása miatt, a valódi, mélyebb szinten lezajló növekedés gyakran elakad, akár egy mező, amelyet eláraszt a túl sok eső. A mozgáspedagógia célja nem a felszínes mozgás, hanem az egész ember megrendítése belülről, és ez időt és helyet, hogy az élmények kötődésekké, a hiedelmeket meggyőződéssé növekedjenek.