105. Mi a „mozgás pedagógiája”?

Az élet teljessé tétele. Schönstatt egyházi mozgalom. Stílusa és karizmája megköveteli, hogy szem előtt tartsa és aktívan ápolja a hit, a spiritualitás és a keresztény elköteleződés dinamikus megközelítését. A modern dinamikus szemléletmódok ugyanakkor hajlamosak túlhangsúlyoznia természeti célokat, javakat és a „mozgást” az élet más kulcsfontosságú sajátosságainak kárára. Egy szilárd mozgáspedagógia ezért keresi az élet valamennyi szintjének összekapcsolására kínálkozó lehetőséget személyes és közösségi téren egyaránt. Kutatja a természetes növekedést (beleértve az érzelmi, ösztöni és fizikai fejlődést), a racionális növekedést (beleértve az elme és az akarat fejlődését) és a természetfeletti növekedést (beleértve Isten kegyelmének és szeretetének fejlődését). Ez az összekapcsolás szintén központi tulajdonság a hétköznapok megszentelésében.

Az élet szolgálata. Az élet szolgálata megkívánja, hogy tudjunk együttműködni az élő és organikus folyamatokkal. Ez magába foglalja az élet értékelését és ápolását számtalan különböző szinten, és együttműködést ezekkel a szintekkel, ahogy – néha pozitívan, néha negatívan - hatnak egymásra. Kentenich atya kidolgozott egy négylépéses módszert, arra hogy megfigyeljük az életet és reagáljunk rá, és az „organikus növekedés törvényeit, hogy hatékonyabban szolgálhassuk az életet. A tapasztalat segít nekünk, hogy mikor bízzunk meg az életben és legyünk türelemmel (például, amikor érésre van szüksége) és mikor ösztönözzük azt (például amikor belterjessé, szárazzá, önelégülté vagy önközpontúvá válik) úgy, hogy tiszteletben tartjuk Isten tervének misztériumát, amely minden ember és közösség mögött ott rejtőzik. Más tipikus schönstatti hangsúlyok az élet szolgálatát tekintve az önálló kezdeményezés és kreativitás ápolása (hogy biztosítsa azok kötődését, akik részt kapnak az életből, amely megtalálható bennük és közösségeikben) és egy olyan közösség típus támogatása, amely tiszteletben tartja a különböző egyéniségeket és hivatásokat és a közösségben megtalálható, Isten-adta élet felismeréséből fakadó egységben gyökeredzik.

Életfolyamok. Ahhoz azonban, hogy valóban vezethessük és formálhassuk az életet, tudnunk kell, hogyan inspirálhatjuk, művelhetjük és tarthatjuk tiszteletben az élet nagyobb mozgásait, az úgynevezett „életfolyamokat”. Egy életfolyamról (vagy életsodorról), akkor beszélünk, amikor bizonyos események, vágyak és tendenciák (kegyelmiek vagy gondolatiak egyaránt) egyszerre áramlanak, hogy az életre egy mélyebb módon hassanak. Az életfolyamokra jellemző, hogy sok emberben „megpendítenek egy húrt”, az életfolyamhoz való csatlakozásra ösztönözve őket egyfajta önmeghatározási érzésen keresztül és egy kezdeményezés aktív támogatására vagy elköteleződésre bíztatják őket. Megragadják a szívet és lelki életerővel vagy apostoli/közösségi buzgalommal való új töltekezéshez vezetnek. Az életfolyamok egyaránt lehetnek rövidek vagy hosszúak. Egy hosszú életfolyam Schönstattban például a koronázási életsodor, amely a Schönstatt Nővérek egyszeri koronázásaként kezdődött 1939-ben, de a Girls Youth már 1940-ben követte példájukat. Mindez egy olyan húrt pendített meg a szélesebb mozgalom körében is, hogy a Háromszor Csodálatos Anyát hamarosan számos csoport és személy is megkoronázta, hogy elismerje Mária hatalmát és jóságát és elé tárja saját egyéni kéréseit. Ez az életfolyam napjainkig változatlanul folyik. Egy rövid életsodor lehet egy jubileumi év vagy egy apostoli kezdeményezés, amely megragadja azok szívét, akik érintettek benne és mély nyomot hagy rajtuk még akkor is, ha csupán egy-két évig tart.